Történetek Napraforgóországból
Kansas Is Oz-Some
Weather Forecast

Amerika közepén
Scarlett földjén éltem, avagy a régi blogom Atlantából
Ez Napraforgóország, vagyis Kansas
A város ahol élek: Lawrence
Lawrencei kereső
Kansas City szökőkútváros

Zselyke
Lilypie 1st Birthday Ticker



Archívum
Jelen
Múlt

Utazz velem
ALABAMA
  Birmingham
  Montgomery
CALIFORNIA
  Berkeley
  San Francisco
  Sausalito
FLORIDA
  Miami
  Key Biscayne
  Key West
  Sanibel Island
  South Beach
GEORGIA
  Athens
  Dahlonega
  Macon
  Milledgeville
  Savannah
  Stone Mountain
  Tybee szigete
KANSAS
  Baldwin City
  Kansas City
  Lawrence
  Manhattan
  Salina
  Topeka
  Wichita
LOUISIANA
  New Orleans
MISSISSIPPI
  Biloxi
MISSOURI
  Kansas City
NEBRASKA
  Omaha
SOUTH CAROLINA
  Charleston
WASHINGTON
  Seattle




Olvasnivalók
Nagyvilág
Vörösbegy fészke
Füles világgá megy
Ditti
Pöttye
Szoffy
Szőlő
Baadenska
Maggi
Gyopár
Secima
Ourstyle
Filmbuzi
Babavilág
Nimród és Noah kalandjai
Vörösbegy fiókái
Eriberi és Csipetke
Picur és Anyu
Hunor
Mazsibaba
Csillagcsalád
Bogi és Kira
Bubuvilág
New world order

Nemdohányzó honlap - www.dohányzás.hu
Nemdohányzó honlap


freeblog.hu

 
2008. november 11., kedd
Happy Birthday, Sandy!
// nuca // 16:05
 
Szóval ma volt a nagy nap, Sandy Cooper születésnapja. Zselykuszt ébren az oviban hagytam, amit elég necces dolognak éreztem, mert ilyenkor rendszerint egy idő múlva hívat, de nem volt mást tenni, nem szenderült álomba az Emőkében. Így JJ gondjaira bíztam a nagy erőkkel cumizó Zselykit.

Szerencsére még Sandy Cooper előtt értem be, az asztal már tele volt finomságokkal, vártuk az ünnepeltet... Aki kis késéssel de megérkezett. Elénekeltük neki a Happy Birthday-t, tényleg úgy látszott, hogy meghatódott, egész végig sokkal csöndesebb volt mint általában. De a java csak ezután jött, a nagy kajálás...
 
Először persze a torta a gyertyákkal, amit csak úgy saccra teleraktunk, az ünnepelt kora nem derült ki.
 
 
Arcok:)
 
Aztán már tényleg jött az eszem-iszom:) Jou-Von (nem hiszem, hogy így kell írni a nevét) csinálta a tortát, strawberry creme cheese-t. Az indiai kolleginák sóssal nyomultak, ilyen kis apró falatkák az egyik krumplis, a másik zöldséges volt, erősen fűszeres. Ettünk hajszálvékony sültkrumplit is. Yu-Chin meg valami spéci taiwani salátát csinált. Young-Mi cseresznyés pitét hozott tejszínhabbal én meg a világ legegyszerűbb süteményét csináltam a kekszrudat, de sikert arattam vele, mert rájöttek, hogy van benne rum (aroma) ez tetszett, most mindenki követeli a receptet.
 
 
Terülj asztalkám.
 
 
Sandy és Eun-Mi.
 
Zselyki csak egyszer hivatott, pont amikor a számhoz emeltem volna az első falat tortát. Azt a nyelvrezegtetős, hiperhangos sírását vetette be, nem is csak a berregőmmel jeleztek, hanem az idős angol óvónéni személyesen szaladt értem. A folyosón már hallottam, hogy igen, ez az én lányom! Mondtam neki, ha bármi baj van, ne fojtsa magába, hívjon. Hívott. Aztán éppen szabad volt a hinta (JJ nem foglalta, ez egyik óvónéni kezében sziesztázott) beletettem Zselykuszt ringattam egy darabig, kisvártatva álomba szenderült, én meg visszatértem a tortámhoz.
 
Végezetül egy videó a hangulatról, ami még jobb szokott lenni, csak mint mondtam, most Sandy Cooper kicsit megilletődött, nem is csodálom amikor végig legalább 10 fényképezőgép csattogott az arcába...
 
Jövő héten nincs partytime, de az azt követőn igen. Jön a legnagyobb buli, a hálaadási, amikor egy egész szoba van tele nemzetközi ételekkel (mindenki hozza a saját specialitását) és egy másik meg tipikus hálaadási finomságokkal.
 
Szerinted a Világ? 
Katt! Ez jó volt:)